keresés

Múltkor az istentiszteleten volt egy gondolat, amit leírok, hogy el ne felejtsem.

Ez az igevers:

"Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám,én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak."

Jn 14,21

"Keressétek az Urat, a míg megtalálható, hívjátok őt segítségül, a míg közel van."

Ézs 55,6 

Azt fogom vetni,amit aratok az életemben. Ha nem fektetek be a lelki-szellemi életembe, akkor nem várhatom el, hogy Isten olyan dolgokra használjon, mint amire fontos, megbízható embereit. Isten nem fogja nekem megspórolni azokat a napokat, amíg én fel tudnék készülni egy-egy feladatra, szolgálatra vagy esetleg szellemi ajándékra. Sokszor van, hogy az ember álmodozik, hogy Isten mennyire tudja őt használni, vagy hogy olyan ajándékokat kap Tőle, mint a prófétálás, álmok látása, nyelveken szólás...de ez nem így működik (persze lehet kivétel, de arra nem számíthatok), igenis meg kell harcolni az utat, meg kell küzdeni a bűneimmel, magammal, láncaimmal, amik fogva tartanak.

Istennek igenis vannak "szabályai". Annak jelenti ki magát, aki ismeri és megtartja a parancsolatait.