Sokszor beszélgetnek keresztények az ima meghallgattatásról. Hogy Isten miért nem válaszol, miért nem teljesíti a kérésemet, vagy éppen mikor válaszol, mi kell ahhoz? Talán rosszul imádkozom, vagy rosszak az inditékaim...?
Nem. Nincs csodavers, amit el kell mondani, varázsigék...
A válasz benne van a Bibliában:
"Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott."
Ézs 59,2
Nekem is sokszor rá kell jönnöm, hogy hiába böjtölök, könyörgök, imádkozok, még akár a legszentebb dologért is, Isten nem (!) fog meghallgatni. Egyszerűen azért, mert a bűneim elválasztanak Tőle.
Először azokat kell rendeznem, maximum utána jöhet a többi dolog.
Aztán néha mégis meghallgat. Vagy mégsem? Most azon gondolkodtam el, hogy az eddigi imameghallgattatásaim tényleg azok voltak e? Vagy lehet csak azért teljesültek, mert valaki olyan is imádkozott érte, aki komolyan vette azt, amit Isten mondott.
Nagyon elbizonytalanító és szánalmas is bizonyos szempontból, hogy ennyire hülyék tudunk, tudok lenni. Hogy ami le van írva egyértelműen, arról azt hiszem, hogy majd velem kivételt tesz az Isten, hogy "igaz, így van, de...".
Mit képzelek?
Még pár ige, ami szintén a helyes utat támasztja alá:
"A ti bűneitek fordították el ezeket tőletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!"
Jer 5,25
"A férfiak hasonlóképen, együtt lakjanak értelmes módon feleségükkel,az asszonyi nemnek, mint gyöngébb edénynek, tisztességet tévén, mint a kik örökös társaik az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak.""Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orczáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott."
Ézs 59,2
Nekem is sokszor rá kell jönnöm, hogy hiába böjtölök, könyörgök, imádkozok, még akár a legszentebb dologért is, Isten nem (!) fog meghallgatni. Egyszerűen azért, mert a bűneim elválasztanak Tőle.
Először azokat kell rendeznem, maximum utána jöhet a többi dolog.
Aztán néha mégis meghallgat. Vagy mégsem? Most azon gondolkodtam el, hogy az eddigi imameghallgattatásaim tényleg azok voltak e? Vagy lehet csak azért teljesültek, mert valaki olyan is imádkozott érte, aki komolyan vette azt, amit Isten mondott.
Nagyon elbizonytalanító és szánalmas is bizonyos szempontból, hogy ennyire hülyék tudunk, tudok lenni. Hogy ami le van írva egyértelműen, arról azt hiszem, hogy majd velem kivételt tesz az Isten, hogy "igaz, így van, de...".
Mit képzelek?
Még pár ige, ami szintén a helyes utat támasztja alá:
"A ti bűneitek fordították el ezeket tőletek, és a ti vétkeitek fosztottak meg titeket e jótól!"
Jer 5,25
1Pt 3,7
/véleményem szerint ez ugyanúgy vonatkozik a nőkre is a férjek felé, valamint az embertársainkra.../
Rm 8,38-39
/...de a bűn igen. /
"A ki győz, oszloppá teszem azt az én Istenemnek templomában, és többé onnét ki nem jő."
Jel 3,12
"A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak."
Jn 14,21


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése