diploma

Megvan! Beértem. Győztem. Helyre állt az egyensúly az univerzumban! :)

 

Sok évnyi halogatás, lustaság és bénázás után megcsináltam végre. Diplomás ember lettem. Nem is ez a lényeg talán, hanem, hogy egy kolonc, amit húztam magam után, már nincs. Féltem, hogy rossz példa leszek a gyerekeim előtt, ha nem fejezem be. Ez a két fő motivációm volt, hogy végre megcsináljam.

Most januárban volt a védésem. Sok mindent tanultam az egész folyamat alatt, például, hogy mennyire bízhatok magamban és hol van, ahol már nem rajtam múlnak a dolgok...stb. Utólag visszanézve is nehéz volt. Egy kicsit :) azért büszke is vagyok magamra (jó volt kezembe fogni a papírt - ennyit arról, hogy a "papír nem jelent semmit"). Azért ezt nem mindenki tudja megcsinálni...persze sokan meg is tudják rajtam kívül is. Emlékszem, hogy milyen nagyra voltam magammal, hogy én voltam az első a családból, aki egyetemre járt...aztán én lettem az utolsó, aki felsőfokú képesítést kapott. Istennek helyre kellett tennie, hogy ne szálljak el magamtól. Lehet erre volt jó ez a tizen év..és még sok másra is.

Amikor elmúlt ősszel nekiálltam nem volt egyszerű. Tudtam, hogy "sokba" fog kerülni, nem csak anyagilag, hanem energiában, időben és még sok másban. Végül nagy ára is lett. De nem volt más választásom, azaz volt, de nem akartam mást választani. Aztán egyszer belefutottam egy igeversbe, majd egy fotóba. Összeraktam a kettőt, mert annyira kifejező volt számomra, hogy hogyan sikerült az elmúlt fél évet végig csinálni.

"...én tehát úgy futok mint aki előtt nem bizonytalan a cél..." 1Kor 9,26

Fejet lehajtva, összeszorított fogakkal, futni a cél felé, nem törődni a fájdalommal, az akadályokkal, nehézségekkel...csak így lehetett most már. Sok évvel ezelőtt ment volna valószínű "sétálva" is. De akkor elszúrtam.

És újra:

"AZ IGAZI KÜLÖNBSÉG A GYŐZTESEK ÉS A VESZTESEK KÖZÖTT, HOGY A GYŐZTESEK MÉG EGYSZER MEGPRÓBÁLTÁK."

 

Hálás vagyok, hogy kaptam még egy lehetőséget, hogy felállhassak és még egyszer megpróbálhassam. Köszönöm Istenem.