Ezt olvastam ma egy blogon:
"A helyzet az, hogy maga a kereszténység pillanatnyilag senkit sem hoz lázba Magyarországon - tekintet nélkül arra melyik felekezetről van szó -, s talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy egész Európában ez a helyzet. Nem a fiatalok hiánya, a születési ráta vagy a rossz képzés az igazi okok - ezek csak fácskák, amelyektől nem látjuk a mögöttük égő erdőt. És nem is a homokosok, a transzneműek, a liberálisok, az ateisták, a szekulárisok vagy a muzulmánok a legyek az egyház levesében. Aki elsősorban ezeken a pontokon akad fent, és itt fedezi fel a problémák igazi forrását, szerintem egyszerűen elmegy a lényeg mellett. A lényeg ugyanis az, hogy a kereszténységnek nincs ereje és hitele az európai ember szemében."
Nagyon rátapintott a lényegre. Egyre inkább érzem azt magamban, hogy azért nem hatok másra, mert nincs mi hasson...egy langyos élet nem fog "megégetni" és változásra ösztönözni senkit sem. Égő. A tipikus porszívóárus esete, aki olyan porszívó akar eladni, amiről nincs 110%-ban meggyőződve, hogy a legjobb. Ez pár embernek megy így is, mert olyan a karaktere, képességei, de az emberek többségének nem.
Tényleg hiszem, amiben hiszek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése