"Másik történetet is mondott nekik. „A Menny Királysága hasonló ehhez: egy ember tiszta búzát vetett a szántóföldjébe. Amikor mindenki aludt, eljött az ellensége, és egy gyomnövény magját szórta a vetés közé, majd elment. A búzavetés felnőtt, és kalászt hozott, de ugyanakkor a gyomok is megnőttek. A szolgák ekkor megkérdezték a gazdájukat: »Uram, te jó magot vetettél a földedbe. Akkor hogyan kerültek oda a gyomok?« »A gyomokat az ellenség vetette« — felelte a gazda. A szolgák tovább kérdezték: »Akarod, hogy kigyomláljuk?« »Ne tegyétek — válaszolta —, mert akkor a búzát is kitéphetitek a gyomokkal együtt! Hagyjátok csak együtt nőni mindkettőt az aratásig! Akkor szólok majd az aratóknak: Szedjétek össze először a gyomokat, kössétek csomókba, és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek a raktáramba!«”
Mt 13,24-30
Ki a búza? Hát én!
Ki a konkoly? Hát a másik!
És ki dönti el, hogy ki kicsoda? Hát a búza, nem? NEM!
Mi a búza dolga?
A búza dolga a termés, nem a megmondás, ítélkezés.
"Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!"
Jn 8:11
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése