Ma reggel vittem a kocsit műszakiztatni, hogy kapjon újabb 2 évet. Nem gondoltam volna, hogy ennyire stresszes lesz a dolog. Reggel 6-ra kértem az időpontot 2 hete, az első időpontot kértem, hogy ne kelljen várakozni. Nem szokott gond lenni a kocsival, mert azért rendesen karban van tartva, meghát japán autó :).
Szóval éjjel már régen aludtam ilyen rosszul...azt álmodtam, hogy elaludtam és elkéstem a vizsgáról. Aztán így inkább 5.20-tól már inkább el sem aludtam. Félkor szépen lementem, hogy a szemetet még kitakarítsam a kocsiból, szépen elrendezzem a csomagtartóban a cuccokat, hogy lássák foglalkozva van a kocsival. Kiraktam a kötelező tartozékokat szépen, minden megvolt. 5.50-re ott is voltam az állomásnál. Már voltak előttem :). Kiderült nem én vagyok az első, ahogy a telefonos asszisztens ígérte. De a második végül lehettem. Kb. félórát kellett várni, mivel nem működött a számítógépes rendszer...Aztán mire elindult a vizsgáztatás, megérkezett a 2. "csókos" is. Már akkor kezdtem idegeskedni, hogy ha ezek befurakodnak elém, akkor nem tudom mit fogok csinálni. Ugyanis a bejelentkezésnél már egy befurakodott. Szóval gyorsan odaálltam a nagy kapu elé, hogy csakis a kocsimon keresztül tudjanak bejutni...ha átmásznak rajta. Az "ismerős" egyből rámállt hátulról, s a vizsgáztató el is kezdett méltatlankodni, hogy mi van, hogy ma mindenki csak úgy ideáll a kapu elé. Nem vállalva fel, hogy nekem célozta a mondanivalóját, de mégis úgy, hogy biztos meghalljam a dolgot.
 | |
| a kép csak illusztráció ;) |
Szóval én tisztára izgultam, hogy most aztán jól meg fognak szívatni, meg ha nem fog átmenni, akkor így meg így fogok reklamálni...Isten másképp gondolta. Szerintem csak mosolygott magában, hogy mit csinálok ebből ekkora dolgot.
Annyira nyomatták a mögöttem levő puncsos emberke kis opel corsáját, hogy az én kis sunyimat szinte lökték végig a vizsgasoron. Alap dolgokat meg sem néztek, minta világítás, tartozékok, duda...a csomagtartót ki se nyitották. Megcsinálták a zöldkártya mérést, azt is csak alapjáraton, aztán nekem kellett felhajtani a rázópadra (amit a vizsgáztató csinál egyébként). Gyorsan megcsinálták a fék és lengéscsillapító mérést, felemelték az autót egy gyors alánézéssel el is intézték, hogy "japán autó, ezek mindig rendben vannak". :) Majd legurultam a padról és akkor jött a hab a tortán.
Töltik ki a papírokat, és ragasztják fel a matricát a hátsó rendszámtáblára. Két matrica van: az egyik a műszaki érvényesség, a másik a zöldkártya kategória. Nézem, hogy ragasztják fel a matricát...kéket! Gondoltam biztos elnéztek valamit, hiszen múltkor (2 éve) is az volt, hogy először felragasztottak egy kéket, aztán elkezdtek tanakodni, aminek az lett az eredménye, hogy bepirult a kék...igazából lényegtelen, egyedül a szmograidós teljesen igazságtalan rendszerében számít a plakett színe. Rákérdeztem, hogy biztos kék? Persze, mert az unió így meg úgy...természetesen nem vitatkoztam velük. :)
Aztán eljöttem és azon gondolkoztam, hogy én mit stresszeltem a vizsga miatt, míg Isten hogy elrendezett mindent: volt mögöttem egy csókos, aki a számítógépes rendszer bénázása miatt került pont mögém, s a végén még jobb besorolást is kaptam! Isten logisztikája hibátlan! Hogy hőbörögtem közben magamban, hogy késnek...meg minden, aztán tessék: így volt "kitalálva".
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése