gondolatok a miséről

Pár gondolat, amik megragadtak bennem egy pár hete elhangzott prédikációból.

Régen az építkezéseken a görbe szögeket sose dobták ki, voltak olyanok, akik szinte csak ezzel foglalkoztak, hogy azokat a szögeket, amiket mások elgörbítettek, azokat kiegyenesítették, hogy újra lehessen használni.

"Isten túlságosan szeret ahhoz, hogy eldobjon."

"Ne mondj le arról, amiről az Isten nem mondott le."
Isten így gondolkozik velünk kapcsolatban, akkor nekünk is hasonlóan kéne másokkal kapcsolatban.

Volt egy mondat, ami amikor elhangzott egyből azt gondoltam, hogy prófécia a gyülekezetre vonatkozóan:

"Isten nem úgy gondolkozik, hogyha ezzel az emberrel probléma van, akkor átfésülöm jobbról balra a haját."

Azt mondja: "Én rendbe akarom hozni az életed gyökeresen. Ez nem a külsőségek átformálásával fog megtörténni, hanem azzal, hogy lemegyünk oda, ahol a dolgok igazán kezdődnek. Nem felületi kezelést akar adni."
A gyülekezetnél sem csak "fésülködni" kell, hanem a gyökereket gyógyítani, s akkor a lomb és a gyümölcs is rendben lesz.

Amikor életemben először prédikáltam és megkérdeztem egy lelkészt (pont aki most szólt), hogy mit gondolt arról, amit hallott, ezt is mondta:

"Jobb lett volna, hitelesebb lett volna, ha a saját életedből elmondod, hogy te mit éltél át, hogyan élted azt át, amiről beszéltél."

Igaza volt.
Most én is ezt éreztem a hallottakkal kapcsolatban.