álom 03

Álmodtam ma (azért "03", mert volt még két másik álmom régebben, amiknek jelentőséget tulajdonítok - azokról majd máskor). Korán felébredtem miatta és gondoltam leírom, mert nagyon furcsa álom volt.

Egy szobában voltunk páran. Ott volt egy vaddisznó, amit el akartunk fogni és levágni. A B. Zoli és én, meg még egy két ember, akiknek az arcát nem láttam. Bekerítettük a vaddisznót és sikerült lefektetni az oldalára.

A következő képen már egy kismalaccá változott és a Zoli nem tudta, hogy kell levágni, így én fogtam meg a kést és kerestem a helyet, hogy szíven szúrjam a kismalacot. Kerestem a helyet és szúrtam végül, jó párszor mert nem éreztem úgy, hogy eltaláltam volna a szívet.

A harmadik képen egyszercsak már a Joni volt a kezemben (a kisfiam). Ott térdeltem mellette és rajta voltak a szúrás nyomok. Tehetetlenül feküdt és látszott rajta, hogy most nem tudja mi van. Bennem egy óriási fájdalom volt, ordítani, sírni akartam, de közben a Jonit is meg akartam nyugtatni. Mondtam neki, hogy "nemsokára a mennyországban leszel", hogy "látod, te leszel az első a családból, aki odaér". S ő közben elkezdett mosolyogni, ahogy szokott és mutatni a hüvelykujját felfele, hogy OK és szuper. Én meg elfordultam és elkezdtem sírni, s közben csak öleltem magamhoz.

Egy igevers jutott eszembe (ezt már nem tudom, hogy ébredés után vagy előtt - valószínű a kettő között): "Mert szeretetet kívánok, és nem áldozatot." Hóseás 6,6

Az a gondolat jutott eszembe, hogy mit csinálok az életemben. Dolgozom ezerrel csakhogy több pénzünk legyen...feláldozom a családom a munka, szórakozás...stb. helyett. Ahelyett, hogy olyan dolgokat tennék, ami értük van igazán, ahelyett, hogy szeretném őket inkább "áldozatokat" hozok. Feláldozom a velük tölthető időmet, kapcsolatomat, s olyannal próbálom nyugtatni és magyarázni, hogy "hát azért, hogy nekik jobb legyen, hogy jobb sorban éljenek, hogy legyen pénzünk erre meg arra", közben nem erre volna igazán szükségük, hanem a férjére, apjukra.
Ha a körülményektől függene az életünk igazi(!) minősége, akkor az emberek 80-90%-ának esélye sem volna. Nagyon jó dolgunk van itt Magyarországon, Európában.

"Mi vagyunk a gyermekeink képes Bibliájában a képek." Gyökössy Endre

S ez nem arról szól, hogy öleljük meg egymást és legyünk egy nagy boldog maci család...az igazi szeretet nem csak az érzelemről szól, a boldog érzésről, hanem a megbocsátásról, odaszánásról, kemény harcról, másik előtérbe helyezéséről...sőt az áldozatról is. De egészen más a "szeretet, amiben van áldozat", mint az "áldozat".

1Jn 4,7-21