272.
Ennyi nap telt el a baleset óta. 8 hónap és 27 nap. De igazából holnap 9 hónap lesz.
Egy kis helyzetjelentés, hogy hol tartok. Múlt hét szerdán voltam kontroll vizsgálaton. Egész kevesen voltak a balesetin, így volt lehetőségünk jobban beszélgetni a Doktonővel és jutott idő a kérdéseimre is. :)
Hálás vagyok őérte, nagyon kedves, jó szakember!
Szóval a kezem gyógyulása lassan (számomra nagyon lassan), de halad előre. Kb. 3 hete a középső ujjam is meg tudott mozdulni kifele irányban (az utolsó két perc) úgy, hogy már látszik. Valamint a tenyérben levő lágy részek lazulnak fel és így egyre több apró mozgás lehetségessé válik. Nagy, látványos javulás nincs, talán a sebem gyógyult be így, az már csak közelről feltűnő.
Azt mondta a Doktornő, hogy az sem alap, hogy egy visszavart rész egyáltalán ennyire is tudjon mozogni, mint ahogy most áll a kezem és úgy látja, hogy van esély rá, hogy még jobb is legyen, akár az első ujjpercek (az ujjaknál tőben) is mozgathatóak lehetnek (ezek még most nagyon korlátozottan mozognak, illetve sokáig nem is mozogtak). Ezek is elkezdtek pár hete "feloldódni".
Nagyon köszönöm, ha imádkoztok értem vagy gondoltok rám, szurkoltok nekem, támogattok a küzdelemben!
Van egy idézet, amivel nemrég újra találkoztam. Az imádságokról szól, meg arról, amiket kérünk ezekben.
"Isten vagy azt adja nekünk, amit kérünk Tőle, vagy azt, amit akkor kértünk volna Tőle, ha mindazt tudnánk, amit Ő tud."
Tim Keller, író-előadó-lelkész
"Bizony, a ti gondolataitok
nem az én gondolataim,
és a ti utaitok nem az én utaim
– így szól az Úr.
Mert amennyivel magasabb
az ég a földnél,
annyival magasabbak
utaim a ti utaitoknál,
és gondolataim a ti gondolataitoknál."
Ézsaiás könyve 55,8-9
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése