...te vagy nékem a szívdobogás...Újra Budapesten. Tegnap éjszaka érkeztem vissza. A többiek majd jönnek egy hét múlva.
Jó volt otthon, sokat pihentem. Egyik éjszaka a öcsémmel és még néhány sráccal CS-ztünk (meg Battlefield-eztünk is). Hát őszintén szólva, nem érte meg. Nem fogok még egyszer ezért fenn maradni. Azért annak örülök, hogy úgy látom kinőttem a játékok (számítógépes) világából. Most már csak nagyon nagyon ritkán játszok, akkor is inkább csak rövidet. Régen sokat nyomultam. Most már bánom azt a sok időt, amit erre töltöttem. Annyi minden hasznosabbat tanulhattam volna. Megtanulhattam volna például faragni, vagy szájharmonikázni...úszni, meg jó pár dolgot, amit még jó lenne az életben magam mögött tudni, vagy magaménak tudni. A statisztika szerint még van 34 évem. Azért az még sok. Bár én úgy érzem nem fogok nyugdíjas lenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése